Episode Details

Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.

Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?

No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről.

(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)

Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története.

A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is.

2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Ablonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján.

Az epizódban említett, taglalt könyvei:

• Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921 (2020)
• Keletre, magyar! – A magyar turanizmus története (2016)
• Trianon legendák (2010)

A turanizmus története

• Wikipédia-szócikk róla
• Ablonczy Balázs ismeretterjesztő cikke a Rubikonban
• Cikk a Nyelv és Tudományban Zempléni Árpádról, a turanizmus „feltalálójáról”, benne idézetek a Turáni dalokból
• A Turáni Társaság
• A Turán folyóirat egyik 1936-os száma, a 41. oldalon Bán Aladár Turáni himnusza (a finnugor kongresszus alkalmából közölt szövegváltozat Uráli himnusz néven fut, a lábjegyzet adja meg az eredeti címet és a módosult első sort)

A turanizmus kapcsán említett művek

• Ady Endre: Menjünk vissza Ázsiába!
• Bencsi(k) Zoltán Koppány-e vagy István? című könyve, és a Turáni Egyistenhívők Tábora
• István, a király (rockopera)
• Innin ls Dumuzi oratórium
• Stumpf András: Szörényi (könyv)